Sri Chinmoy Könyvei és Zenei Munkássága

Négy meghitt barát: hamisság, tisztátalanság, kétség és önengedékenység

Eredeti cím: Four Intimate Friends: Insincerity, Impurity, Doubt and Self-Indulgence

Részletek a könyvből:

ÉRZELEM, KÖTŐDÉSMENTESSÉG ÉS KÖTŐDÉS

Kétfajta érzelem létezik. Az egyik fajta érzelem a durva fizikaiban van. Ez az érzelem agresszív. Ez csak megköti, és végül kimeríti a testi, vitális és mentális energiánkat. A másik fajta érzelem az isteni érzelem. Azt mondja nekünk: „Istentől jöttem, aki Végtelenség, Örökkévalóság és Halhatatlanság.” Ez a fajta érzelemhullám segít nekünk belépni legmagasabb és legmélyebb önvalónkba. Az érzelem, mely kiterjed mindig szívesen látott, de azt az érzelmet, mely a korlátozott, durva anyagi testünkhöz köt minket le kell győznünk, és félre kell dobnunk.

Most gondoljunk a kötődésmentességre. A kötődésmentességet annak valódi fényében kell látni. Ha ismerjük a felelősség jelentését, akkor automatikusan tudni fogjuk a kötődésmentesség jelentését. Ki a felelős? Nem te vagy én. Nem a külső énünk vagy a külső testünk, hanem a bennünk lévő Isteni. Ha felelősségünket őszintén, nyíltan és odaadóan a Supreme-nak, a bennünk lévő Isteninek tudjuk adni, akkor automatikusan megtanuljuk a kötődésmentesség jelentését.

A kötődésmentesség nem közömbösséget jelent. Nem azt jelenti: „én nem tartozom hozzá, ő nem tartozik hozzám. Tehát hadd felejtsem őt el. Ne legyen egymással semmi kapcsolatunk.” A valódi spirituális kötődésmentesség csak akkor jön, ha érezzük, hogy a Supreme-nak adtuk mindazt, amink van, és amik vagyunk. Vannak barátaink, gyerekeink, férjünk, feleségünk, rokonaink és egyéb hozzátartozóink. Megvan a saját létünk is: test, életerő, elme, szív és lélek. Ha fel tudjuk ajánlani a Supreme Lábainál mindazt, amink van, és amik vagyunk, azt mondva, hogy Övé a felelősség, és hogy Neki kell vigyáznia ránk, csak akkor tanuljuk meg a kötődésmentességet. Máskülönben, csupán tagadással és mások tudatától való elválasztottságunkkal nem gyakorolhatjuk a kötődésmentességet. A kötődésmentességet csak akkor gyakorolhatjuk, ha érezzük hogy a bennünk lévő Isteni épp annyira felelős értünk, mint másokért. Akkor majd belső törekvésünk el fogja mondani milyen messzire menjünk, hol álljunk meg, és mikor álljunk meg másokkal való kapcsolatunkban. Törekvésünk, ha őszinte, feltétlenül elmondja nekünk, hogy hol a határa a kötődésmentességnek, mert a Supreme folyamatosan beszél törekvésünkön keresztül.

Ha van egy gyermekünk, vigyáznunk kell rá. Fel kell nevelnünk, és meg kell adnunk neki mindent, ami szükséges a létezéséhez. Gyermekkora alatt segítenünk kell. Éreznünk kell, hogy néhány évig az Isteni működik bennünk és rajtunk keresztül, hogy a gyermeket segítse. Aztán, mikor fiatallá válik, segítségünknek véget kell érnie. Ha továbbra is megpróbálunk beleavatkozni személyes életébe, hibát követünk el. Be kell lépnie a saját világába. Közvetlen kapcsolatot kell kialakítania az Istenivel, és be kell teljesítenie saját életét.

Egyáltalán nem nehéz valakit függetleníteni a környezetétől. De az igazi kötődésmentesség a tudatlanságtól és nem egy adott személytől vagy dologtól való kötődésmentesség kell legyen. A tudatlanságot el kell választanunk létünktől. Akkor látni fogjuk, hogy nincs semmi más, amitől el kellene választanunk magunkat, minden csupa bölcsesség és Fény.

Kérdés: A mindennapi életünkben el kellene nyomnunk az érzelmeinket?

Sri Chinmoy: Nem, mindennapi életünkben semmit sem kell elnyomnunk. Az elnyomás nagyon rossz. Ha ma elnyomunk valamit, holnap abból egy belső lázadás lesz. Nem szabad elnyomnunk az érzelmeinket, viszont meg kell próbálnunk megvilágosítani őket. Miközben megvilágosítjuk őket, igazi örömet kapunk. De mit teszünk az elnyomással? Csak saját hajlandóságunkon túl erőltetjük magunkat. Ha valamit megpróbálunk elnyomni, tudnunk kell, hogy belső akaratunk még nem vált rendíthetetlen belső akaraterővé. Amink van az csak egyfajta vágy. Ahogyan vágyakozunk, hogy örömünket leljük az élvezet-életben, ugyanúgy vágyunk arra is, hogy elnyomjuk, mert érezzük, hogy az valami rossz. Rá kell ébredjünk, hogy az élvezet-életet a csalódottság követi. De az élvezet-élet elnyomása rossz módszer. Ha a célunk a fény, akkor gondoljunk többet a fényre, mint az éjszakára.

Az érzelem maga nem rossz, de az emberi érzelem sajnálatos módon rossz. Emberi érzelmünkkel birtokolunk, és birtokolva vagyunk. De az isteni érzelem azt mondja: „Isten gyermeke vagyok. Méltóságomon aluli, hogy átadjam magam a tudatlanságnak. Atyám csupa Fény, csupa Tökéletesség, csupa Szeretet.” Ez a fajta érzelem közvetlenül szívünk legmélyebb zugából jön. De az emberi érzelem, amit megfigyelünk, vagy aminek ki vagyunk téve, csak alacsony vitális érzelem. Ezt az érzelmet át kell alakítanunk és meg kell világosítanunk. Ahogyan az éjszakát fénnyé kell változtatnunk, ugyanúgy az emberi érzelmet át kell alakítanunk isteni érzelemmé.

Ha a pozitív oldalra meditálunk, tehát a fényre, akkor a fény belénk fog lépni. De ha az éjszakára gondolunk, és folyamatosan félünk az éjszakától, akkor tudat alatt belépünk az éjszaka birodalmába. Gondoljunk mindig a fényre, ami végül is a mi megmentőnk. Ekkor elrendelt célunk felé futunk.

Tehát bármikor, ha érzelem jön a felszínre, ne próbáld elnyomni. Csak próbálj az isteni érzelemre gondolni. Ha teljesen ki tudjuk magunkat terjeszteni, ha a Végtelenben, ha a Határtalanban tudunk maradni, akkor nincs szükség bárminek az elnyomására vagy arra, hogy korlátolt érzelmekkel éljünk. Ha az örömre, az isteni örömre meditálunk, akkor automatikusan belenövünk ebbe az örömbe. Tehát ne próbáljunk elnyomni semmit. Próbáljunk csak a helyes dologra meditálni, ami a fény.

Kérdés: Gondom van az érzelmekkel és a rossz gondolatokkal. Megtámadnak engem, és ha megpróbálom legyőzni őket, akkor erősebbé válnak.

Sri Chinmoy: Nem, nem, nem! Helytelenül gondolkozol. Ha valaki megtámad, és azt érzed, hogy erősebb nálad, és harcolni próbálsz vele, akkor hogyan győzhetnél? Ahelyett, hogy emberi módon harcolnál, meg kell erősítened magad. Jelenleg nem tudod megakadályozni, hogy ezek az erők megtámadjanak, de az erődödet hatalmassá és erőssé teszed.

Hogyan fogod ezt tenni? Állandó törekvésen keresztül. Ha folyamatosan törekszel, akkor belső lényed és külső tested nagyon erőteljessé válik. Akkor, ha az ellenséges erők megtámadnak, úgy érzik majd, hogy rossz ajtón kopogtatnak. De ha feladod, hogy erősebbé tedd magad, vagy szembeszállsz velük, miközben még gyenge vagy, akkor egy sajnálatos hibát követsz el. Meg kell erősítened magad minden nap, minden órában, minden másodpercben.

Másrészt, ha az ellenség jön, erősnek kell lenned. Nem fogsz senkit sem megtámadni, de az önvédelem mindig szükséges. Máskülönben megengeded mindenféle tolvajnak, rablónak és gyilkosnak, hogy beléd lépjenek. Miért engednéd meg egy istentelen vagy ellenséges erőnek hogy megöljön? Ez abszurd. Ha ez megtörténik, több tudatlanságot teremtesz. Miközben megvéded magad, helytelen azt gondolni, hogy a személy, akivel harcolsz erősebb. Ha ez lenne a helyzet, akkor senki sem tudná legyőzni az ellenségét. Azt gondolod: „Ó, ha az ellenség meg akar ölni, akkor öljön csak meg. Én csendben maradok.” De ez egy rossz ötlet. Nem fogsz semmit rosszul tenni, ugyanakkor nem engeded meg másoknak sem, hogy valami rosszat tegyenek az életedben. Ez kell legyen a hozzáállásod.

Kérdés: Általában úgy gondoljuk, hogy csak az iránt kötődünk, akit kedvelünk. De kötődhetünk olyanhoz is, akit nem kedvelünk. Hogyan tudjuk magunkat függetleníteni attól a személytől, akit nem kedvelünk?

Sri Chinmoy: Kétféle kötődés létezik: pozitív kötődés és negatív kötődés. Pozitív kötődés akkor jön, ha kedvelsz valakit. Állandóan örömet próbálsz szerezni neki, és próbálsz tőle te is örömet kapni. A negatív kötődés azt jelenti, hogy van egy ellenséged. Féltékeny vagy rá, és ő féltékeny rád. Ugyanakkor, elméd egyáltalán nem mentes az adott személy iránti gondolatoktól. Az illető folyamatosan egy negatív módon jelenik meg az elmédben. Állandóan arra gondolsz, miként múlhatnád felül, és hogyan éreztetheted vele, hogy te felette állsz. Egyfajta kihívó magatartásod van.

Egyik esetben sincs időd magadra gondolni. Vagy a barátodra vagy az ellenségedre gondolsz. De ha a barátodra gondolsz, ez egy pozitív módon történik. Megpróbálod magadhoz kötni az illetőt, vagy megengeded neki, hogy téged kössön magához. Örömet kapsz erre a személyre gondolva, és örülsz, ha ő is rád gondol. A negatív mód azt jelenti, hogy meg akarod sebezni a másikat, és te nem akarsz megsérülni. Megpróbálod megsebezni a másikat, ugyanakkor azt akarod, hogy ő csendben maradjon. Nem akarod, hogy visszavágjon. A fa tetején akarsz maradni, és azt akarod, hogy a másik a fa tövénél maradjon.

De mindkét esetben tudnod kell, hogy magadhoz kötöd a másik személyt, és te is kötve vagy. Ha bármit akarsz az illetőtől a fizikai síkon, akkor csak megkötöd. És ha az adott személy akar valamit tőled, akkor ő is megköt téged. A fizikai síkon ez mindig így van.

De a spirituális síkon csak egy odaadó érzésünk van valaki iránt. Ez nem kötődés; ez csak az egység odaadó érzése, az elválaszthatatlan egységé. A hétköznapi, nem törekvő emberek esetében minden csupa kötődés. Megkötünk valakit a vágyunkkal, és ő megköt minket az ő vágyával. De egy spirituális személyt, egy spirituális mestert nem kötünk meg. Csak megpróbáljuk magunkat beledobni az ő hatalmas tudatába, amit a lelkünk érez. Mikor beledobjuk magunkat az ő határtalan tudatába, ez azt jelenti, hogy szabadok leszünk. Ekkor a Hatalmassal, a Hatalmasban és a Hatalmasért akarunk lenni. Tudatosan belemerülünk a Végtelenbe, és a Végtelennel és a Végtelenségért cselekszünk.

De ha beledobjuk magunkat valakibe, aki nem megvilágosodott, és azt akarjuk, hogy ő is dobja létezését belénk, természetesen akkor minden sötétség és korlátozottság. Tudatosan vagy tudat alatt belépünk a sötétségbe, mivel a másik személy nem megvilágosodott, és mi sem vagyunk azok. Két vak ember esetében egyik sem tud fényt mutatni a másiknak. Két beteg ember a kórházban nem ajánlhat fel erőt egymásnak.

Tehát ez a kötődés akár pozitív, akár negatív, de mindig romboló. Amikor gondolatainkat és ötleteinket egy nem törekvő, meg nem valósult személy felé irányítjuk, akkor ezek hasztalanok. De ha gondolatainkat, ötleteinket, ideáljainkat, törekvésünket és belső kötelességérzetünket a küldetésünk, a célunk, a spirituális mesterünk felé tudjuk irányítani, akkor biztonságban és beteljesülve leszünk.

Bruttó fogyasztói ár: 500 Ft
Szerző: Sri Chinmoy
Kötés: kartonált
Kiadó: Madal Bal Kft.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás